A függők rendszeresen és kényszeresen elégítik ki szenvedélyüket, függetlenül attól mennyire ártanak környezetüknek és maguknak. Ha mindezt nem tehetik meg, akkor elvonási tünetek lépnek fel, amik akár súlyos testi vagy lelki formát is ölthetnek. A függőség megváltoztatja a személyiséget, beszűkülés, önzés, kiüresedés is lehet a következmény.
A bolti lopás már a modern kor bűnténye, hiszen a XIX. századtól kezdve az angol hölgyek fűzőiket tömködték tele mindennel, amivel csak lehetett. Akadt olyan nő is, akinek nem volt szüksége mindarra amit lopott, mégis elcsente. Ebből az időszakból származik a kleptománia neve is. Sokáig meg voltak győződve az orvosok arról, hogy ez genetikailag kódolt, ma már azonban tudjuk, hogy ez is egyfajta kényszerbetegség. Az akaratgyengeségnek tartott kleptománia leginkább a 20 és 30 év közötti nőknél alakul ki. Azért lopnak, hogy a lopással járó izgalmat átéljék újra és újra, tehát nem a tárgyra van szükségük. Pszichológusok kutatásai szerint a lopás kényszere nem előre eltervezett, hanem hirtelen érkezik, és a beteg rendkívül erősen azt érzi, hogy meg kell szereznie a kiszemelt tárgyat. Ennek eltulajdonlása a kleptománban átmeneti örömérzetet, megkönnyebbülést vált ki, és emiatt is nehéz ettől megszabadulni. A lopás miatt kialakult szégyenérzet ismét feszültséget kelt, amit újbóli lopással lehet csak csillapítani. A drogfogyasztáshoz hasonlóan körkörös folyamatról van szó, amiből nagyon nehéz kiszakadni, de azért ki lehet.
A kleptománia oka ugyanaz, mint a kényszeres vásárlásnak, a kettőt nehéz különvenni, mégis két különböző betegségről beszélhetünk. A kleptománia tolvajlás, s míg a vásárlási kényszerben szenvedők fizetnek a ruhadarabokért, addig a kleptomániások elcsenik azokat. Mindkettőnek csak olyan ember esik áldozatául, akinek az élete nem teljes, hisz súlyos gondok nyomasztják, esetleg olyan szerelmi csalódások érték, amiket nem tud feldolgozni, ezért mesterséges örömforrást keres, ami pótléka lehet a problémáknak. Legtöbbször akkor derül ki, hogy valaki kleptomániás, ha étkezési zavarokkal vagy depresszióval orvoshoz fordul, amit általában a lelkiismeret furdalás vált ki. Lelkileg és fizikailag erős emberek ritkán esnek e függőség áldozatául.
Nehéz kiszűrni a valódi kleptomániásokat, talán csak úgy vehetjük észre, ha látjuk, valójában meg tudnák vásárolni mindazt, amit lopnak, tehát az eltulajdonlás során valami más motiválja őket. Ha azt tapasztaljuk, hogy környezetünkben valaki rendszeresen lop, többször elkapták, és igazából nem szorult erre rá, érdemes leülni vele beszélgetni. Fel kell oldani a benne élő feszültséget, hogy magától legyen igénye arra, hogy a sorozatos lopások nélkül is boldog legyen. |
