A kókuszzsír mitől más, mint a többi zsiradék?

Ismerd meg a Gyomorégés, Fáradság, álmosság, rosszközérzetet, okait!

Fáradság, álmosság, puffadás, rossz közérzet. A felmérések alapján az egészséges emberek 25-30%-ánál ezek a tünetek érezhetők az étolajokkal készített ételek elfogyasztása után.

Gondolj bele ha az egészséges emberek ilyen jelentős százalékánál jelentkeznek a nehéz emésztés tünetei, felmerül a kérdés, mivel süssenek-főzzenek a zsíremésztési gondokkal küzdő betegek? Milyen zsírt-olajt használjanak a diétára kényszerülő epe betegek, gyulladásos bélbetegek vagy cukorbetegségben szenvedő emberek. Ők nem fogyaszthatnak étolajat és zsírt.

Hogyan táplálkozzanak zsírmentesen, és mégis egészségesen?

Hogyan táplálkozzon, aki diétázik?

A következő oldalakon ezekre a kérdésekre találsz választ

Mitől különleges a kókuszzsír/olaj az egészséges táplálkozáshoz?

A kókuszzsírt/olajat az emberiség (ha nem is Magyarországon) régóta használja. Sajnos az utóbbi évtizedekben közellenséggé lett kikiáltva. A kókuszzsír elleni harcot az Amerikai Szójatársaság indította, a magas 92% telített zsírsav tartalma miatt, amelyről úgy gondolták kockázati tényezője a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának. Emiatt emberek tartottak a fogyasztásától. Mostanáig a kókuszolajnak a kutatókon kívül nem szenteltek túl nagy figyelmet.

A félelem a telített zsírok használatától és a túlzó ellenkampány következtében feledésbe merült sokáig a kókuszzsír valódi értéke és csodálatos hatásai.

A telített zsírsavakkal kapcsolatos előítéletek, félreértések és sok hozzá nem értő cikk még mindig a disznózsírral és a libazsírral együtt kezeli a kókuszzsírt, artéria-tömítőnek címkézve.

Ha összehasonlítjuk a zsiradékokat és megvizsgáljuk hogyan dolgozza fel a szervezet a kókuszzsírt, hamar kiderül a tévedés. Megérted, hogy a kókuszzsír miért nem rakódik le az artériákra, és miért nem vezethet szívbetegségekhez a használata. Épp ellenkezőleg!
A kókuszzsír/olaj védelmet nyújt a szívbetegségekkel szemben is. Sőt! A szervezetre gyakorolt egészségvédő hatása lehetővé teszi, hogy ne csak étkezési zsírként gondoljunk rá és a használatára.

Ahhoz, hogy megértsd az étkezésre használt zsiradékok és a kókuszzsír közötti lényeges különbséget, táblázatban bemutatom táplálkozási, emésztési szempontból fontos jellemzőit

Valamennyi olaj és zsír zsírmolekulákból, ismertebb nevén zsírsavakból épül fel. A zsírsavakat kétféleképpen szokták osztályozni.

1. Az első szempont, amit bizonyára ismersz, a telítettség. Vannak telített (sertészsír, kacsazsír), telítetlen és többszörösen telítetlen (Napraforgó olaj kukorica olaj) zsírsavak tartalmazó zsiradékok.

2. Az osztályozás másik szempontja a molekula méretét veszi figyelembe, vagyis a zsírsavban lévő szénlánc hosszát. Léteznek rövid láncú zsírsavak, közepes láncúak, és hosszú láncúak.

Az étrendünkben szereplő legtöbb zsiradék zsírsavhossza legyenek telítettek vagy telítetlenek, növényi vagy állati eredetűek, hosszú láncú zsírsavakból állnak.

Ezért enzimek kellenek az emésztésükhöz, amit az epe és a hasnyálmirigy termel.

Az enzim segíti a zsírláncok szétbontását emészthető egyes zsirlipidekké, de ez nagyon megterheli a szervezetet és fáradságot, álmosságot, rossz közérzetet okozhat. Az étolajok használatánál több egyéb probléma is jelentkezik. Ezekről már biztos hallottál, olvastál.

A fenti táblázatban az általánosan használt zsiradékok tulajdonságait ismerhetted meg. De mint a világon mindenhol a zsírok között is van kivétel. Ez a kókuszzsír!
A kókuszzsírnak 4 különleges tulajdonsága van, ami miatt túlmutat a hagyományosan használt zsiradékok lehetőségein.

1. Nem hosszú láncú zsírsavakból épül fel.
A kókuszzsír közepes lánchosszúságú zsírsavakból áll (Middle Chance Fatty Acid röviden: MCFA). Közepes lánchosszúságú zsírsavak emésztéséhez nem kell enzim. A kókuszzsír emésztéséhez nem kell enzim és emiatt teljesen másként viselkedik a szervezetben. Ez olyan fontos, hogy még egyszer leírom. A kókuszzsír emésztéséhez nem kell enzim. Gondolj bele micsoda megkönnyebbülés ez a szervezetnek. Az ebből fakadó előnyöket később megismerheted. (Pl. van, aki betegsége miatt nem fogyaszthat semmilyen zsírt)

2. Laurinsavat tartalmazz.
A kókuszzsírban a közepes lánchosszúságon található zsírsavat, laurinsavnak nevezik. Ez a zsírsav antimikrobiális hatással rendelkezik. Tudom, hogy ez így kicsit szakmainak hangzik de ez az összefoglaló megnevezése. Úgy is írhatom kicsit hosszabban, a kókuszzsírban lévő közepes lánchosszúságú zsírsavak egyik legfigyelemreméltóbb jellegzetessége, hogy képesek megölni a kórokozókat és élősködőket. Az elfogyasztott zsírsav a szervezetünkben monogliceriddé és közepes lánchosszúságú zsírsavakká alakul, mindkettő jelentős antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, képesek elpusztítani a betegségeket okozó baktériumokat, gombákat, vírusokat és élősködőket.

3. Segítség a jobb immunrendszer kialakulásához.
Ismeretes, hogy az anyatej alapvető immunológiai védelmet biztosít a kisgyermekek első életévében. Ebben a védelemben a laurinsavnak fontos szerepe van. A laurinsav nagy mennyiségben található az anyatej telített zsírjaiban (3.5%). Ez a zsírsav segíti a csecsemő szervezetében az immunrendszer erősödését. Az anyatejen kívül a természet másik bőséges laurinsav forrása a kókuszzsír.(43%)

Ugye ez jól hangzik. Egy zsír, ami nem terheli a szervezetet és megvéd a fertőzésektől és erősíti az immunrendszert. De ez még nem minden!

4. Stabil szerkezetű
A kókuszzsír ellentétben a növényi olajokkal stabil szerkezetű tehát sütésnél nem oxidálódik nem keletkezik benne méreganyag és az egészségvédő hatása nem csökken.

A kókuszzsírt olajnak, vajnak is nevezik. Ez a megnevezés a termőhelyén használt nevéből és állagából adódik, mert ott folyékony állapotú. Te is hívhatod, ahogy neked tetszik de érdemes tudnod kókuszzsír a helyes megnevezés, mert 92% telített zsír( a sertés zsír csak 50% telített) A kókuszzsír 24 fokon olvad, ezért nyáron, folyékony télen szilárd.